Karakter Történet Részletek

​Razor személyazonosságát rejtélyek övezik. Wolvedomban lakik és Mondstadt lakói csak ritkán látják.

Szemtanúk beszámolója szerint Razornak éles érzékei vannak, nagyon fürge és nyaktörő gyorsasággal szeli át az erdőt. Gyakran lehet látni farkas falkája társaságában, miközben rendszerint kerüli az emberekkel való kapcsolatot.

Egyesek azt sejtik, hogy árvaként nevelkedett a farkasokkal, míg mások szerint Razor egy farkas szelleme, aki ember alakját öltötte magára.

Az ilyen pletykák csak hozzáadnak a “Farkas Fiú” – ahogy a mondstadtiak nevezik őt – legendájához. Mindeközben Razor, a Farkasfiú, a dombtetőkön áll emelt fővel, a napfényben sütkérezve.

Karakter Történet 1

Razor nap mint nap a farkasok között él.

Mindannyian olyan közel állnak Razorhoz, amennyire ez csak lehetséges. A leghangosabban vonyító farkas, a leggyorsabban futó farkas, a rajtaütésben a legjobb farkas – nincs olyan farkas, akit Razor ne ismerne.

Képes megérezni a szél hangulatát, a szagokat mérföldekről is kiszagolja és rengeteg gyakorlati alkalmazását ismeri a növények összes fajtájának. Az egyetlen dolog, amit nem tud felidézni, az a szülei arca.

Milyen emberek voltak? Mindegy mennyire erősen próbálkozik, nem emlékszik rá.

Első emlékei akkorról vannak, mikor élete már elkezdődött a farkasok között. A farkasok magukhoz vették, mint lupicaljukat – a szó, amit valaki más tanított neki, ami azt jelenti: család.

Karakter Történet 2

Apró éneklő valamik repülnek az égen.

A felhők hosszúak és bolyhosak, akárcsak a farkas farka.

Razor világa egyszerű.

Ha süt a nap vadászik vagy zsákmánya elől próbálja megszerezni az érett gyümölcsöket, ha esik, egy fa odvában bújik össze farkasbarátaival, néhány fűvel és levéllel, amik párnaként szolgálnak, egészen addig, amíg az eső el nem áll.

Annyit eszik, amennyit tud és rengeteg vizet iszik. Lehűti magát a tóban ha melege van és keres pár zamatos bogyót, ha megszomjazik.

Razor mikor saját testét, majd rokonaiét nézi.

Tudja, hogy különbözik tőlük.

De ezzel nincsen semmi gond, ami őt illetné ezzel kapcsolatban.  

Karakter Történet 3

Egy nap egy magas férfi érkezett a hegyekből és megzavarta Razor békés életét.

Razor nem tudta, hogy ki volt a férfi, csak azt tudta, hogy ember. Látva a zavart Razor arcán, a férfi barátságosan rámosolygott.

–Szervusz pajtás! Miért nem jössz vissza velem Mondstadtba?

A férfi beszéd közben Razor felé nyújtotta kezét.

De se Razor, se a farkasok nem értették a gesztust. A farkasok védelmezően Razor és a férfi közé álltak, hogy távol tartsák őt Razortól.

Razor összekucorodott a farkasok lompos farka alatt. Testére nézett, majd a farkasok bundája között kikukucskált a férfira.

Razor tudta, hogy nem ő a legokosabb teremtmény és attól a naptól kezdve nem tudta megválaszolni a kérdést:

–Ember vagyok, vagy farkas?

Karakter Történet 4

Ez a férfi adott nevet Razornek. Az egyszerű Farkas Fiú nem értette az emberi nyelv összetettségét, de tudta a férfi tekintetéből, hogy mikor ezek a szavak hagyták el a száját, akkor kapta nevét. “Rae-zer”.

Az erdő fái árnyékot vetettek Wolvendomra, és hol megrövidültek, hol elnyúltak. A férfi megtanította Razort a kardforgatásra. Habár ormótlan egy vaskarom ez – gondolta Razor, legalább elég éles ahhoz, hogy átvágjon vele a fák ágain. 

–Mostmár meg tudod védeni a barátaidat.

–Barr-rá-tok… – utánozta Razor a férfi szavait, anélkül, hogy ismerte volna jelentésüket.

Hasonlóan nem értette azt sem, hogy egyes dolgok neve miért olyan fontos. Mindenesetre sosem tudta meg mi volt a férfi neve.

Karakter Történet 5

–Mester, mi az, hogy… ’barátok’? – kérdezte Razor egyszer új mentorát, mikor szókincse határait feszegette. Lila ruhás pártfogója úgy tűnt mindent tud, a “hogyan kell tócsnit csinálni a krumpliból”-tól, egészen a nyári égbolt legfényesebb csillagának nevéig. Mindenesetre, Lisa csak egyszerűen elmosolyodott, majd ásított egyet anélkül, hogy válaszolt volna neki. Razor hát ezen gondolkodott, mikor a szél fújt, mikor az eső esett – még akkor is amikor Wolfhook bogyók ragadtak a bundájába. De egyszerűen csak nem tudta kitalálni. 

Egy napon, Razor találkozott egy élénkpiros “parázsló” lánnyal.  Együtt álltak a szélben, együtt áztak el az esőben – még a Wolfhook bokrokban is együtt henteregtek. A lányt Klee-nek hívták. Mikor Razor vele játszott, olyan volt, mintha újra farkas kölyök lenne.

–Barátok… ők… lupicalok.

Razor talán nem értette az emberi kapcsolatok összetettségét, de őszinte, ősi hűséget érzett feléjük. 

–Szóval… megvédeni a barátokat… lupical… akár élettel is.

A falka felvonyított a távolban, haza szólítva Razort, aki továbbra sem tudta, hogy ember-e vagy farkas. De mindenképpen boldog.

Razor ügyetlenül faragott doboza

Egy faragatlan dobozban, amit emiatt különleges óvatossággal kell kinyitni, rejtőznek Razor legnagyobb kincsei. Egy törött markolatú hosszúkard, egy gyerek könyv, melynek címe ‘A Farkas és a Szélkerék Rózsa’, és egy száradt, hervadt négylevelű lóhere. Habár nem értette az emberi kapcsolatok bonyolultságát, se a világ működését, Razor tudta, hogy ezek ajándékok, amiket az úgynevezett “barátaitól” kapott – és pont ettől váltak legféltettebb tulajdonává.

Vision

Razor víziójának története azok közé a kevés emlékek közé tartozik, amiket inkább elfelejtene.

Egy nap egy vihar közepén egy Abyss Mágus hátulról megragadta Razort és magával vonszolta. Falkája a segítségére sietett és vakmerő csatát vívtak az Abyss Mágussal, de az mindegyikőjüket legyőzte. Ahogy tehetetlenül nézte azt, hogy kedves társait bántják, Razor egy sarokba szorított állat legyőzhetetlen ordítását engedte ki magából. 

–Lupical!

Legyőzhetetlen dühétől vezérelve, egy villámszerű erő kezdett növekedni benne és hirtelen túltelítődött elemi energia kezdett el áramolni testében. Készen állt rá, hogy védelmezzen. Készen állt rá, hogy bosszút álljon. Kitört béklyójából és felemelte fegyverét. A szabadjára engedett őrjöngő Electro energia túl sok volt az Abyss Mágusnak: legyőzték. Razor számára azonban már túl késő volt, hogy megmentse farkas társait.

…

Habár megszerezte Vízióját, Razor képtelen volt finoman bánni az Electro energiával. Egy nap, sok holdfordulóval később, mikor először találkozott a Lila Rózsa Boszorkányával, elkezdte tanulmányozni az emberi tudományokat. 

–Barátok, bánt… Soha többé! Meg fogom őket… védeni.

Minden egyes nappal Razor egyre jobban használta Vízióját. Csendesen megfogadta magának: “Erősebb leszek. A legerősebb leszek mind közül.”

Mert eljöhet még a nap, mikor lupicalja újabb fenyegetéssel találja szembe magát, de ezúttal már meg fogja őket védeni.